Tabackgasse 376
Az 1844-ben kelt dokumentum azt írja: "Hogy szabad királyi Pest városa betáblázási könyveiben a Teréz külvárosi dohány utczában 376 szám alatt lévő, jelenleg a kebelbeli Zsidó község nevére írt házára betáblázva mi sem találtatott légyen, ezzel bizonyitatik. Pesten 1844 szeptember 11ik napján."
A korabeli (1838) térkép telekszámozása alapján egyértelmű, hogy a telek a Dohány utcai zsinagóga telke. (a piros számot kell nézni, a másik még az árvíz előtti telekszámozást jelöli. Sajnos a piros minden más színnél gyorsabban fakul, de azért még látszik.
A zsinagóga építését "fejben" már a következő évben, 1845-ben elkezdték, létrehoztak egy "Tempelbau Commission"-t (Templomépítő Bizottság). Az építkezés tényleges megkezdésére és az alapkőletételre 1854-ben kerülhetett sor. Az építkezés a korabeli hitközségi bonyoldalmak ellenére gyorsan haladt, s 1859. szeptemberében átadhatták az épületet.
A többi már a zsinagóga története.
Akácfa utca 32.
A Kertész utca 32–es számú házat 1894–ben építtette a Pesti Izraelita Hitközség, hogy otthon biztosítson a a Fővárosi Szegény Gyermekkert Egyesületnek. Az 1879–ben alapított jótékonységi egyesület árvagyermekek oktatását vállalta.
Az épület érdekessége, hogy kapualjában állították fel Magyarország első olyan köztéri szobrát, melyet nőnek emeltek (leszámítva persze a szenteket és a királynőket).
Az első nő akinek Budapesten szobrot állítottak, a Pesti Izraelita Nőegylet egyik első elnöknője, Bischitz Dávidné Fischer Johanna (1829–1898) volt. 1873–tól haláláig állt az egylet élén, mely ebben az időben építette ki rendkívül korszerű szociális ellátórendszerét, melyet mintaértékűnek tekintettek a korszakban. Az intézmények egy része (anyaotthon, népkonyha) nem–zsidók előtt is nyitva állt. A Bosznia megszállásánál megsebesült katonák ápolásáért 1879-ben Ferenc József császár koronás arany érdemkereszttel tüntette ki, és nemességet adományozott neki és családjának. Szobrát a Fővárosi Szegény Gyermekkert Egylet Akácfa u. 32-ben található épületének kapualjának jobboldali fülkéjében avatták fel 1889 december 1–én, melyről a Vasárnapi Újság is beszámolt, fényképen is bemutatva a büsztöt. A korabeli tudósítások szerint a nőegylet elnökasszonyának kilenc évvel későbbi temetésén annyian voltak, mint előtte csak Kossuthén, s az egész város siratta.
A kapualjból eltűnt szobor jelenl
eg a Magyar Zsidó Múzeum gyűjteményében van.(további info: http://www.szoborlap.hu/9787_bischitz_davidne_mellszobra_budapest_rona_jozsef_1889.html
Dob utca 22.
A korábban itt álló, kis épület helyén 1892–ben épült fel a kétemeletes bérház. A földszinten üzletek voltak, melyek a környéken élők igényeit elégítették ki. Az udvar belsejében három kemencét alakítottak ki, melyekben az elsősorban a kerületben lakók asztalára dolgozó kóser pékségek termékei sültek. 1906–tól Polacsek Ede kóser húsáruit is itt füstölték. A lakások mellett az emeleten a Linasz HaCedek egylet imaterme is megtalálható volt. A reklámok tanúsága szerint az 1910-es években Friedmann Salamon, míg az 1930-as években már a Weisz-féle pékség üzemelt az épületben.
Fröhlich György Englender nevű barátjával 1953-ban Weis pékség helyén nyitotta meg üzletét. Englender 1956-ban Bécsbe távozott, azóta Gyuri bácsi egyedül vitte az üzletet. A kóser barchesz, a chala mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a cukrászat. Újra lehetett flódnit kapni, purimkor hámánfülét, chanukkakor fánkot. Míg a mester sokszor napi 15-18 órát dolgozott, addig felesége, Fröhlich Vera intézte a kis cég kereskedelmi és üzleti ügyeit. A második világháború után, a kommunizmus időszakában a vállalkozás forradalmian újszerű volt.
A háznak a Holló utca 1-felé is van bejárata, ezen a címen az első világháború megelőzően vas és rézbútorokat vásárolhattak.
A Dob utca – Holló utca sarkán álló házban az ezredforduló után a cukrászda mellett zsidó kulturális szervezetek is megjelentek. Az épület Holló utcai bejáratán keresztül közelíthető meg az a lakás, melyet több szervezet bérel együtt. Itt van a székhelye a Haver Alapítványnak, mely informális oktatási programjaival a zsidókról alkotott előítéletek eloszlatásán dolgozik, és a Limmud Magyarország Alapítványnak, mely zsidó tanulási lehetőségeket kínál. A Gólem Színház egyike a budapesti zsidó alternatív színházaknak.
A Frölich cukrászda az alapító 2010-ben bekövetkezett halála után is népszerű, napjainkban lánya folytatja a családi tradíciót.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)