A Kisdiófa utca 13. sárga csillagos kapuja. Az épületet 1944 júniusában sárga csillagos háznak jelölik ki. November-decemberben a gettó egyik legészakibb épülete. A gettófal közvetlenül a ház húzódott.
Tabackgasse 376
Az 1844-ben kelt dokumentum azt írja: "Hogy szabad királyi Pest városa betáblázási könyveiben a Teréz külvárosi dohány utczában 376 szám alatt lévő, jelenleg a kebelbeli Zsidó község nevére írt házára betáblázva mi sem találtatott légyen, ezzel bizonyitatik. Pesten 1844 szeptember 11ik napján."
A korabeli (1838) térkép telekszámozása alapján egyértelmű, hogy a telek a Dohány utcai zsinagóga telke. (a piros számot kell nézni, a másik még az árvíz előtti telekszámozást jelöli. Sajnos a piros minden más színnél gyorsabban fakul, de azért még látszik.
A zsinagóga építését "fejben" már a következő évben, 1845-ben elkezdték, létrehoztak egy "Tempelbau Commission"-t (Templomépítő Bizottság). Az építkezés tényleges megkezdésére és az alapkőletételre 1854-ben kerülhetett sor. Az építkezés a korabeli hitközségi bonyoldalmak ellenére gyorsan haladt, s 1859. szeptemberében átadhatták az épületet.
A többi már a zsinagóga története.
Akácfa utca 32.
A Kertész utca 32–es számú házat 1894–ben építtette a Pesti Izraelita Hitközség, hogy otthon biztosítson a a Fővárosi Szegény Gyermekkert Egyesületnek. Az 1879–ben alapított jótékonységi egyesület árvagyermekek oktatását vállalta.
Az épület érdekessége, hogy kapualjában állították fel Magyarország első olyan köztéri szobrát, melyet nőnek emeltek (leszámítva persze a szenteket és a királynőket).
Az első nő akinek Budapesten szobrot állítottak, a Pesti Izraelita Nőegylet egyik első elnöknője, Bischitz Dávidné Fischer Johanna (1829–1898) volt. 1873–tól haláláig állt az egylet élén, mely ebben az időben építette ki rendkívül korszerű szociális ellátórendszerét, melyet mintaértékűnek tekintettek a korszakban. Az intézmények egy része (anyaotthon, népkonyha) nem–zsidók előtt is nyitva állt. A Bosznia megszállásánál megsebesült katonák ápolásáért 1879-ben Ferenc József császár koronás arany érdemkereszttel tüntette ki, és nemességet adományozott neki és családjának. Szobrát a Fővárosi Szegény Gyermekkert Egylet Akácfa u. 32-ben található épületének kapualjának jobboldali fülkéjében avatták fel 1889 december 1–én, melyről a Vasárnapi Újság is beszámolt, fényképen is bemutatva a büsztöt. A korabeli tudósítások szerint a nőegylet elnökasszonyának kilenc évvel későbbi temetésén annyian voltak, mint előtte csak Kossuthén, s az egész város siratta.
A kapualjból eltűnt szobor jelenl
eg a Magyar Zsidó Múzeum gyűjteményében van.(további info: http://www.szoborlap.hu/9787_bischitz_davidne_mellszobra_budapest_rona_jozsef_1889.html
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)