Holló utca 4.






A mai Holló utca 4–es számú épületet 1835–ben építette Hild József Türsch Károly pesti polgár részére. Az utcát akkoriban még Schwarze Adler Gassénak hívták, mely később magyarra fordítva Fekete Sas lett, melyet Budapest egyesítését (1873) követően változtattak (egyszerűsítettek?) Holló–ra.
(Hild József (Pest, 1789 – Pest, 1867) magyar építész. A hazai klasszicista építészet egyik legnagyobb alakja, a reformkori Pest arculatának kialakításában meghatározó szerepet játszó építész. Építészi tevékenysége itáliai tanulmányútját követően, az 1820–as években lendült fel, de legjelentősebb művei az az 1838–as nagy pesti árvíz pusztításait követően épültek fel. A kor legtermékenyebb hazai mestere volt, egyedül Pesten megközelítően 900 tervre kapott engedélyt, és ezeknek tekintélyes része meg is valósult.)
A házat 1869–ben megvásárolta, majd kibővíttette a Pesti Izraelita Hitközség Árvaügyi Bizottsága. Az épület egy részében a Zsidó Fiúárvaházat rendezték be, néhány lakást pedig a költségek fedezésére kiadtak. A századfordulón a Pesti Izraelita Hitközség két jeles alkalmazottja élt itt: Kohn Sámuel (1841–1921), a Dohány utcai zsinagóga történész főrabbija, és Goldziher Ignác (1850–1921), a világhírű iszlámkutató.

Goldziher Ignác kora egyik legnagyobb sémi filológusa volt, a muszlim vallási eszmék történetét vizsgálta. Nevéhez fűződik a modern, kritikai módszerekkel dolgozó iszlámkutatás megalapítása. 1872-től magántanára, 1894-től rendes tanára volt a budapesti egyetemnek, 1876-tól levelező majd rendes tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Miközben a nemzetközi tudományos élet egyik kiemelkedő tagja volt, több mint harminc éven keresztül volt a Pesti Izraelita Hitközség titkára.

Kohn Sámuel a breslaui rabbiképző elvégzése után 1866-tól lett pesti rabbi, ő vezette be a Dohány utcai zsinagógában a magyar nyelvű prédikációkat. A magyar zsidók történetének első komoly összefoglalója Kohn Sámuel 1884–ben megjelent, „A zsidók története Magyarországon” c. munkája. Ebben újszerű elméletet állított fel: e szerint a magyarországi zsidók a zsidó hitre tért kazárok leszármazottai, akik „mózesvallású magyarok–ként” a honfoglaló magyarsággal egyszerre érkeztek a Kárpát-medencébe. Elmélete a későbbi történetíróknál is megjelenik, s jóllehet megjelenésének évében már cáfolták, szinte máig meghatározza a magyar zsidók történeti tudatát.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése